Gondolatok a  TORNATEREM felavatásának
negyedszázados évfordulója kapcsán
1993 – 2018

  „Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel

egy – egy bokor, nevét is, virágát is tudom,

 tudom, hogy merre mennek, kik mennek az úton,…” 

Ismerjük valamennyien Radnóti Miklós : Nem tudhatom című  csodálatos versének ezen sorait.  Ide  éreztem a leghelyénvalóbbnak, mert valóban gyakran felidéződnek bennem szülőfalum útjait róva. S ez nagyon magasztos érzés!

Milyen egyszerű szó: „itthon”!

Mégis : mennyi érzelemmel, szépséggel, fájdalommal, boldogsággal és boldogtalansággal telített!

S mitől válik itthonná”?... A táj, a közvetlen környezet, az itt élő emberek, az itt található épületek, a hozzájuk kötődő emlékek teszik Itthonná”, amelyben az ember gyermeke „Otthon” érzi magát.

Sokunk számára NÓGRÁD az itthon, az otthon, a szülőfalu! …S ezért a legfontosabb!

Hiszen tudjuk: kellenek a „gyökerek”, a hovatartozás meghatározó pecsétje a lelkünkben. Mert ha nincsenek gyökerek, „elvisz a szél!”

S mégis, miért oly fontos nekünk ez a fém – fa –fal és tető?

Ez az épület itt a „Csapások” közepén? …”Csapások”, ahogy a nógrádi közszáj mondja!

 Ez a terület, ahol az iskola, óvoda és pálya van! …Széljárta, szabad, zord vidék = Csapások!

Ide valósították meg 1991 - 93 között a várva várt létesítményt!

    Sok – sok évtizedes várakozás után az első szabadon választott képviselő –testület tagjai Piroska János polgármester vezetésével úgy döntöttek, hogy élnek az állam adta Tornatermet a vidéki iskoláknak! program  lehetőségével és megépítik ezt a több funkciós épületet az akkor több mint 200 nebuló számára.

Mert ideje volt már kiváltani a tantermi, tornaszobai testnevelés órákat, s egyúttal helyet biztosítani a fedett rendezvényeknek. S ezáltal alakult egy védett udvar is a tanulóink számára.

S kik voltak a nagyot „álmodók”?... A videós összefoglaló összeállításból megtudhatják.

1991 őszét írtuk akkor. Megkezdődött a két éves munka, míg az alapoktól eljutottunk az átadásig. Nem zúgolódtunk, nem panaszkodtunk! Örültünk és napról napra figyeltük mennyit haladnak a munkálatok.

S akik nógrádiként részesei voltak az álom kivitelezésének már nem mind lehetnek közöttünk. De tiszteletként hangozzék el a nevük: Kriskó Mihály, Pásztor József, Rakovszki István, Plachi János, s a fiatalabbak közül: Újhelyi János, Szarvas István, Szávai László

A tornatermi szertár első feltöltését a Nógrádi Hűtőház akkori vezetője, Papdi József finanszírozta. Nagyon hálásak voltunk Neki érte.

  

Kárpáti – Kelemen Kata szerkesztése

Természetesen egy –, mint említettem!  - emberöltőnyi élet, a 25 év rátette kéznyomát a berendezésre, az épületre,…. s persze Ránk, halandókra is!/

Az égetően szükségessé vált felújítási munkálatok elhúzódása, az átadási időpont bizonytalansága miatt a Nógrádi Tornateremért Alapítvány Kuratóriuma a jubileumi megemlékezés előkészületeit 2018 őszén nem tudta elkezdeni.

De a tavaszra tett ígéretünket megtartva ez év március 22-én ünnepeltünk!

A szervezés során meghívtam -, aki elérhető volt, sőt ha tudtam, személyesen is ! – a KLIK vezetőjét, Nagyné Barna Orsolyát; iskolánk névadóját, Hesz Mihályt; a polgármestereket, képviselő- és kuratóriumi tagokat, a civil szervezeteket, az egyházak képviselőit, az igazgatókat, a pedagógustársakat,  volt testnevelőket, szülőket, tanítványokat.

Felejthetetlen emlék marad a találkozás azokkal, akik itt tudtak lenni! Köszönöm a felavatás testnevelőjének, Gerencsér Csilla tanárnőnek, hogy két évtized elmúltával visszalátogatott.

A Himnusz eléneklése és a bevezető köszöntőmet követően jó volt hallani Babatiné Márton Márta ig. asszony, ill. Füke Szabolcs ev. tiszteletes biztató, jövőbe mutató gondolatait.

A köszöntések után láthatták a jelenlévők: az akkori diákok most apuka és anyukaként léptek be e sokat látott terembe, s vezették tanulni  - sportolni vágyó csemetéiket.

Azért ezt  a nagyszerű érzést  pedagógusként fantasztikus volt megélni, látni!  

 

Köszönöm / köszönjük gyermekeink! Jó, hogy számíthattam Rátok! Szinte visszarepültünk a múltba!...Köszönöm, a bizalmam töretlen Bennetek!

  Ezúton köszönöm minden szülőnek, volt tanítványnak, segítőnek, akik azon fáradoztak, hogy ez a nap zökkenőmentes, emlékezetes és maradandó legyen mindannyiunk számára!

  Az első rész zárásaként a jelenlévők megtekinthették Kárpáti- Kelemen Kata  25 évről szóló videós összeállítását „Megvalósult álom” címmel.

Az ünnepi  program második részét a bemutatók alkották.

A jó hangulat fokozásáról iskolánk tanulóinak két csoportja gondoskodott és mutatta meg mozgásos produkcióját:

(1).a harmadik osztályosok Csátiné Rakonczai Marianna tanítónő betanításában Pinokkiók;

(2) az ötödikesek Rábavölgyi Adrienn tanárnő felkészítésével Focidrukkerek – focisták lettek néhány percre.

(3) Őket követte Kelemen Dezső, apuka vezette 4. osztályosokból álló ügyes karatés csoport.

(4) A Váci PUENTE SE akrobatikus torna három tehetséges képviselője mutatta be lenyűgöző produkcióját!

(5) S visszatértek  -  immár harmadszor tornatermünk életében! - a Romhányi Művészi Teremkerékpár SE tagjai, s fantasztikus tudásukról, ügyességükről, bátorságukról adtak számot és kápráztatták el a közönséget.


 

Sportnapunk harmadik részét a diákok – szülők exatlonos vetélkedője követte.

 A 2 X 30 fős vegyes csapatok izgalmas erőpróbáját mind a tanítványok, mind a szülők nagy- nagy lelkesedéssel kísérték és drukkolták végig. E program összeállítását és levezetését a két sportban járatos pedagógus : Hekli Péter és Makai Máté testnevelő vállalta magára. Csúcspontnak számító küzdelemmel zárult ez esemény, amikor a két nevelő egymás elleni küzdelmét szurkolhattuk végig!

Köszönet illeti az „ifjakat”, hiszen munkájukkal „bearanyozták” minden jelenlévő napját!

A gyermekekre a kártyanaptár, érmek, csoki, pogácsa mellé a sportos délután zárásaként pizza-lakoma várt.

Látni kellett volna a lelkesült arcokat!

Megfogalmazódott kívánság !!! …-„ Jövőre, veletek, ugyanitt! ?” …– Meglátjuk!

A  25 év eltelt! De a rend kedvéért tudnunk kell, hogy a megújítás, felújítás, javítás, pótlás folyamatos volt a két és fél évtized alatt. Ez alatt az idő alatt „a kisgyermek már felnőtté érett”, s mivel épület, elhasználódott!

Arra a volumenű felújításra szorult, amit csak támogatással, a KLIK Intézményfenntartó Központ tudott biztosítani. Hálásak vagyunk Nagyné Barna Orsolya int. vezetőnek, hogy ma is itt van velünk és minden segítő munkatársának! Köszönetünket fejezzük ki mind a tanulók, mind a Szülők, a Község, mind az Alapítvány nevében!

S éppen a 25. évet megkoronázva! Köszönet minden segíteni akaró, jó érzésű embernek!!!

Kedves Diákok!

5 éve is mondtam az akkori tanítványoknak, hogy rajtatok áll:

- milyen lesz?  
- hogyan lakjátok le?
- a következő 25 év milyen nyomot hagy ebben a gyönyörű épületben!?

S Rajtatok múlik, - a ma fiataljain -, legyetek berkenyeiek, diósjenőiek, nógrádiak, hogy a Ti gyermekeitek:

- hová?,
-
milyen tornaterembe?
- s tudnak-e ide járni?

 

Feladva a lecke:…Óvjátok, Vigyázzatok rá!

A nógrádiak azért, mert Ők ugye „itthon „ vannak; kötelességük és szívügyük! …Emlékeztek a bevezető gondolatmenetemre, remélem!?

A bejárók meg azért  óvják, mert néhány éven át „otthont” adott nekik az iskola, a tornaterem és a közösség!

Úgy éreztem, e helyen azokról is említést kell tennem, akik akár korukhoz képest, valami felsőbb „vezényszóra” már csak a „fenti országból” tekinthetnek le ránk.

A nevelő, aki 5 -6 éven át fejleszti, óvja tanítványát, könnyes szemmel osztozik a szülők fájdalmában, mert felfoghatatlan, ha már nincsenek közöttünk!

A tablókat nézve elszomorodtam újra meg újra. Ebben a 25 évben hányan mentek el!

Tisztelt Olvasók! Kedves Szülők és Diákok!

Kívánom, éljünk és  okuljunk Széchenyi István szavaiból:

                                 „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent,

                                  és munkálkodhass a jövőn.”!

 

          Kuratóriumunk tagjai nevében köszönöm a türelmet:

Ferencziné Germán Mária
 elnök

Fidel Mária, Kelemen Gyuláné, Kovács Ágnes, Matikovszki Bernadett
tagok