Katolikus templom

1757-ben épült plébániatemplom. Egyszerűbb barokk egyházaink vonásait viseli, egyetlen homlokzati toronnyal, kétboltszakos hajóval épült. Legdíszesebb a főhomlokzata, tört kosáríves bejárati kapu felett íves ablak díszíti, ennek két oldalán helyezkednek el az építtető püspökök feliratos címerei. Vázákkal gazdagított voluták kapcsolják az oldalsó falmezőket a díszes, kompozit fejezetes falpillérekkel tagolt, tört vonalú párkánnyal és jellegzetes barokk sisakkal lezárt toronyhoz. A templombelső kupolasüveg-boltozatait félköríves hevederek választják el egymástól, az egyszerű kórus egyetlen ívre támaszkodik. A falakat főként ornamentális barokk kifestés borítja, az erősen megújított boltozatfreskók közül a szentély Szentháromság-ábrázolása a legjelentősebb. Különösen figyelemre méltó az eredeti, XVIII. Századi berendezése. Így a főoltár a Mária-mennybemenetele képpel, copf tabernákulummal és térdelő angyalokkal, a rokokó kartusokkal díszített szószék és a két mellékoltár. A jobb oldali oltárképen a magyar szentek ábrázolását láthatjuk, a bal oldali, úgynevezett tót oltáron Nepomuki Szent János, Szent Flórián, Szent Borbála és Borromei Szent Károly alakja fedezhető fel. A templom felszereléséből kiemelkedők: a barokk selyem és ezüstbrokát miseruhák. A község már 1299-ben egyházi helyként szerepelt, itt volt a Nógrádi Esperesség, és e címet a plébánia mindmáig megtartotta. A plébánia anyakönyveit 1772-től napjainkig vezetik.

A nógrádi plébániaház

A templommal keletről közvetlenül határos a XVIII. század második feléből származó plébániaház, egy földszintes, L alakú (hosszabb szárnya az utcavonalon, azzal párhuzamosan áll) barokk lizéntagolású épület, félköríves, záróköves bejárati ajtóval. Az utcai szárny udvari homlokzatán tornác fut végig, három szabad és négy mellvédes nyílással. Az udvari szárnyon négy fejezetes pillérrel támasztott tornác kapcsolódik hozzá.


Evangélikus templom

Nógrád Az evangélikus gyülekezet története(A kezdetektől napjainkig.) Nógrád 1774-től 184 esztendőn át Bánk filiája volt. 1958-tól vált külön, s lett önálló egyházközség, mintegy négyszáz evangélikussal. Addig csupán évente hét alkalommal volt Nógrádon evangélikus Istentisztelet, de a hívek önálló lelkészre és aktív szolgálatra vágytak. 1953. és 1985. között Kühn Ernő lelkész végezte a lelkészi szolgálatot, akire máig is nagy szeretettel emlékezik a gyülekezet minden tagja. Akkoriban a gyülekezetnek még nem volt lelkészlakása, s ez évtizedeken keresztül komoly problémát jelentett. Kühn Ernő lelkész úr Aszódról járt át Nógrádra minden hétvégén, hogy a lelkipásztori teendőit elláthassa. Ezeken a hétvégéken családoknál kapott szállást. 1969. szeptemberére készült el végül a lelkészlakás. Az 1970-es évektől a gyülekezet lélekszáma rohamosan csökkent, s ez a tendencia sajnos napjainkban is folytatódik, az elvándorlás és a csökkenő születésszám következtében. Kühn lelkész úr 1985-ben tért vissza teremtőjéhez és a gyülekezetben ettől kezdve helyettes lelkészek szolgáltak 1995-ig: Rezessy Miklós (1986-1987), Győri János Sámuel (1987-1991), majd Zólyomi Mátyás (1990-1995). A gyülekezet életében Győri János Sámuel szolgálata hozott újabb fordulatot, amikor is a gyülekezet új imaterem és parókia építésébe fogott. Ez a lelki élet megújulásának következtében vált igénnyé a gyülekezeti tagokban. Az épület 1991. novemberében készült el, amely azóta is otthont ad a gyülekezeti alkalmaknak, illetve a lelkésznek. Állandó, Nógrádon lakó lelkésze a gyülekezetnek 1995-ben lett; Szőkéné Bakay Beatrix személyében, aki kereken kilenc esztendeig szolgált a gyülekezetben. 2004. decembere óta ismét helyettesítési szolgálat folyik Nógrádon; Kollár Zsolt kétbodonyi segédlelkész kapott megbízást a szolgálat ellátására. !

 

 

Nézzen körül

A gömbpanorámák megtekintéséhez klikkeljen a képekre!

Templom

Imaterem