Szűrővizsgálat a nógrádi cukorbetegek és hipertóniások körében

Tegyünk együtt a füstmentes Nógrádért!

a térítési díj ellenében rendelőnkben igénybe vehető, a TB által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatások térítési díjairól (külön vizitdíjat ezeknél az ellátásoknál nem kell fizetni)

Vizitdíj-szabályzat

Érvényes: 2007. február 15-től (a 4/2007. (I.22.) Kormányrendelet alapján)

TÁJÉKOZTATÓ

a külföldre távozó, ellenőrzött szerrel kezelt beteg igazolással történő ellátásáról

Szűrővizsgálat a nógrádi cukorbetegek és hipertóniások körében

 2008. április 4-én rendelőnkben a Sanofi-Aventis zrt. támogatásával lebonyolított szűrővizsgálaton cukorbetegségben és hosszabb ideje magasvérnyomás-betegségben (hipertóniában) szenvedőket vizsgáltunk. Összesen 34 fő vizeletmintáját teszteltük a fenti betegségek által okozott (kezdődő) vesekárosodás esetén fellépő microalbuminuria kimutatására. Microalbuminurián azt értjük, amikor a vizeletben igen kis mennyiségű fehérje jelenik meg. Ennek oka a vese-erek áteresztőképességének megváltozása, melynek következtében bizonyos fehérjék (pl. albumin) kerülnek a vizeletbe. A microalbuminuria a veseműködés csökkenésének első jele, és egyben a vesekárosodás kifejlődésével kialakuló szív-érrendszeri betegségeknek is fontos jelzője. Minden harmadik cukorbetegnél kialakul, a cukorbetegség és a magas vérnyomás együttes előfordulása - amely igen gyakori - növeli a fehérjevizelés kialakulásának kockázatát.

A microalbuminuria kimutatása (a cukorbaj és a hipertónia által okozott) vesekárosodás korai stádiumában lehetővé teszi, hogy megfelelő kezeléssel megelőzzük vagy lelassítsuk a veseszövődmények kialakulását. Az így kiszűrt betegek orvosi kezelésének költsége már jóval alacsonyabb, mint azoké, akiket csak későn kezdenek el kezelni. A betegeknek nem kell többé a krónikus veseelégtelenség állapotáig eljutniuk, (azaz heti 2-3 alkalommal életük végéig művese-kezelést kapniuk,) mivel ez a súlyos betegség rendszeres _''karbantartással'' megelőzhető, kivédhető. Mindössze figyelni kell saját magunkra egy kicsit: rendszeresen mérjük vagy méressük meg vérnyomásunkat és vércukor-szintünket, ha pedig cukorbetegek vagyunk vagy magas a vérnyomásunk, akkor próbáljuk meg elfogadni, hogy ezeket az évekig semmilyen panaszt nem okozó betegségeket gyógyszerekkel kell kezelni ahhoz, hogy megakadályozhassuk őket abban, hogy tönkretegyék szervezetünket. A cél tehát az, hogy lehetőleg minden cukorbeteg és hipertóniás beteg - a lehető legkorábban felismerve betegségét - orvoshoz kerüljön, majd rendszeres vérnyomás és labor kontroll mellett folyamatos kezelésben részesüljön, ami általában 1-3 havonta esedékes orvosi vizitet, (vérnyomásméréssel, gyógyszerfelírással,) 6-12 havonta esedékes vér- és vizeletvizsgálatot, valamint évente esedékes szemészeti vizsgálatot igényel.

Végül a nógrádi szűrővizsgálat eredményéről: 34 megjelent betegből 6 főnél találtunk fehérjét a vizeletben, ami a veseműködés rosszabbodására utal, ezért az ő kezelésüket a továbbiakban korrigálni szükséges, elsősorban vérnyomásuk és vércukor-szintjük alacsonyabb (normális) szinten történő beállításával, illetve ezek gyakoribb ellenőrzésével.

                                                                                  Dr. Kovács István  háziorvos

Hazánkban elsősorban az 1-4 mm nagyságú, lapos, tojásdad alakú, vérrel teleszívott állapotban babszem nagyságúra megduzzadó, barna színű közönséges kullancs (Ixodes ricinus) fordul elő. A nőstény 2-9 évig tartó élete során több ezer petét rak. A petékből kibújó lárvák fejlődéséhez vérszívás szükséges. A táplálkozástól függően a fejlődés teljes időtartama átlagosan 3 év. A kullancsok a háziállatok, földön fészkelő madarak, vadon élő emlősök, valamint az ember vérét szívják. Fűszálakon, bokrokon legfeljebb másfél méter magasságban megkapaszkodva várják a táplálkozási alkalmat. Az emberre kapaszkodott kullancs a ruhán vagy a bőrön továbbmászik és csak néhány óra múlva kezd vért szívni. Vérszívás után a bőrről magától csak 3-8 nap múlva esik le. Nagy számban különösen április és június között, valamint szeptemberben fordul elő. Az emberre esős, nyirkos, de meleg időben, többnyire a kerti munka során vagy kirándulás közben kapaszkodik fel. Kertjeinkbe a háziállatok, a földön fészkelő madarak és a vadon élő kisemlősök  potyautasaként  kerül be. Csípése többnyire teljesen fájdalmatlan, így észrevétlen marad, mivel a szúrcsatornába fecskendezett nyálnak érzéstelenítő hatása van. Elsősorban két kórokozót terjeszt: az egyik egy vírus, amely agyhártya-agyvelőgyulladást (kullancs-encephalitis) okozhat, a másik egy baktérium, amely az úgynevezett Lyme-betegséget okozhatja. A fertőzött kullancs bélrendszeréből a megbetegedést előidéző kórokozók csak a beszúrást követő 6-24 óra múlva, a felesleges vér visszaöklendezésekor kerülhetnek az emberbe.

A kullancs-encephalitis vírusfertőzések jelentős része tünetmentes, kisebb része pedig influenzára emlékeztető betegségtünetekkel, lázzal, fejfájással, rossz közérzettel zajlik le. Egyes esetekben azonban súlyos idegrendszeri tünetekkel járó agyhártya- és agyvelőgyulladás is kialakulhat, amely ritkán ugyan, de halálos is lehet. A betegség zömében teljes gyógyulással végződik, de maradandó bénulás, pszichés és mentális zavarok visszamaradhatnak. A betegség terjesztése szempontjából kizárólag azok a kullancsok veszélyesek, amelyek ezt a vírust hordozzák. Az ilyen vírust hordozó kullancsok aránya az ország délnyugati, nyugati és északi területein a legnagyobb, így például Nógrád megyében. Azonban ezeken a helyeken is csak a kullancsok töredéke hordozza a megbetegítő vírust. Ebből következően a fertőzés, különösen a súlyos megbetegedés lehetősége rendkívül csekély. Leginkább azok vannak kitéve fertőzésnek, akik tevékenységükből adódóan gyakran találkozhatnak kullanccsal (pl. erdészek, favágók, vadászok, kertben dolgozók, tájfutók, kirándulók stb.). Bár kicsi az esélye, hogy ezt a vírust elkapjuk, jobb, ha biztosan elkerüljük a fertőzést. Ezt könnyen megtehetjük, hiszen védőoltással ez a betegség egyszerűen megelőzhető. Az oltóanyagot a háziorvosnál kell receptre felíratni, majd a patikában kiváltani és a háziorvossal beadatni. Az első oltás után 1-3 hónappal kell egy második, majd 9-12 hónap múlva egy harmadik oltás. Ezt követően pedig 3 évente egy alkalommal van szükség emlékeztető oltásra. Az oltás már 1 éves kortól használható.

A Lyme-kór a másik fontos betegség, amit a kullancsok terjesztenek. A betegséget a Borrelia Burgdorferi nevű baktérium okozza, amely szintén a fent leírt módon juthat a szervezetünkbe, ahol aztán szaporodásnak indul. A betegség legjellegzetesebb klinikai tünete a körkörösen terjedő vándorló bőrpír, amely általában 3-30  napos lappangási idő után a csípés helyén jelentkezik 4-ből 3 betegnél. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphet magas láz, fej-, izom- és ízületi fájdalom, és akár hetekig tartó rossz közérzet is. Igen ritkán, hónapokkal a kullancscsípés után szívpanaszok és neurológiai tünetek (zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás) is jelentkezhetnek, gyakoribb azonban a későbbiekben kiújulgató ízületi gyulladás, főleg a térdben. Legtöbbször azonban semmilyen társtünete nincs. A betegségből 1998-2003. között évente 992-1258 igazolt eset fordult elő. Védőoltás nincs ellene, de megfelelő gyógyszeres kezeléssel (több hetes antibiotikum-kúrával) jól gyógyítható.

A kullancsok által terjesztett betegségek ellen több lépcsőben is védekezhetünk: Mivel a kullancsok a legtöbb rovarirtó szerrel szemben igen érzékenyek, ezért azokban a kiskertekben, ahol a zöldségágyásokat, a gyümölcsbokrokat, a fákat és a szőlőt kártevők ellen rendszeresen permetezik, ott aligha marad kullancs életben. Leginkább az erdők mentén levő zártkertekben és az újonnan parcellázott kiskertekben szükséges kullancsirtásra felkészülni. A permetezőszerrel célszerű a kezelést már április hónapban megkezdeni, júniusban pedig megismételni. Szeptember közepén érdemes még egy újabb permetezést beiktatni, mert ezzel a következő esztendei elszaporodásuknak vethetünk gátat. A kullancsirtás azonban csak átmeneti eredményt ad, ugyanis azok a különféle állatokkal ismételten behurcolásra kerülhetnek. A különféle rovarriasztó szerek (pl. Autan, Off, Protect-B, Szuku, Unistop stb.) a kullancsokat a kezelt bőrfelülettől távol tartják, így csípésüket megakadályozzák. Az egyes készítmények (aeroszol, krém, folyadék, stift stb.) hatásának időtartama a felvitt mennyiségtől függ. A rovarriasztó szerekkel a szabadon hagyott bőrfelületeket kell bekenni, de az aeroszol palackkal a ruházat is kezelhető. Ha a kullancscsípés már bekövetkezett, legfontosabb a bőrbe fúródott kullancs mielőbbi felderítése és eltávolítása. Kullancs-encephalitis ellen a már említett védőoltással is védekezhetünk. Ha a bőrünkbe befúródott kullancsot időben felfedezzük és szakszerűen eltávolítjuk, akkor nem kerülhet vírus vagy baktérium a szervezetünkbe. Ezért a kerti munkát befejezve vagy a természetjárásból hazatérve gondosan vizsgáljuk át bőrünket tetőtől talpig. Figyelmes keresésre van szükség, mivel a kullancs mérete az első 12 órában általában csak 1 mm! A kullancsot úgy kell eltávolítani, hogy közben a testét nem szabad összenyomni, mivel ilyenkor belepréselhetjük magunkba a kullancs gyomrában lévő kórokozókat, s ezáltal megfertőződhetünk. A gyógyszertárakban beszerezhető kullancs-kiemelő kanál segítségével az eltávolítás otthon is végrehajtható, a rendelőben mi magunk egyszerű steril tűvel végezzük a kullancs eltávolítását. Nagyon fontos, hogy NEM SZABAD a bőrben lévő kullancsra semmilyen krémet, kenőcsöt vagy olajat kenni, mert ezzel a kullancsot megfullaszthatjuk, s ilyenkor az visszaöklendezheti a már kiszívott vért, s ezzel átadhatja a fertőzést. A csípés helye a kullancs eltávolítása után is néha még napokig vörös és viszket, de ez még nem utal Lyme-kórra. Az esetleg a sebben maradt beszakadt apró csáp-darabok már nem okozhatják a fenti fertőzéseket, csupán fertőtlenítést igényelnek és a későbbiekben kilökődnek a bőrből.

 Dr Kovács István

háziorvos

Annak idején, amikor egyetemistaként 6 évig, majd orvosként további 5 évig Budapesten kellett tanulnom, illetve dolgoznom, mindvégig abban bíztam, hogy egyszer megszabadulok a nagyvárosi szmogtól. (A szmog szó egyébként az angol  smoke (jelentése: füst) és  fog (jelentése: köd) szavak összevonásából származik, magyarul füstködöt jelent). Azt hittem, hogy szmog (általában) csak a nagyvárosokra jellemző, és ha egyszer falun élhetek a családommal, tiszta levegőn, egészséges környezetben nevelhetjük fel a gyermekünket, és élvezhetjük a  füstmentesség előnyeit. Tévedtem volna?

Nem tudom, Önök hogy vannak vele, de én valahogy nagyon nem szeretem, sőt ki nem állhatom a füstöt. Büdös és tele van olyan anyagokkal, égéstermékekkel, amelyek a dohányfüsthöz hasonlóan számos betegséget képesek kiváltani, elsősorban rákos és allergiás kórképeket, azaz rosszindulatú daganatokat vagy például tüdő-asztmát. Ezenkívül bárki jogosan gondolhatja, hogy miért kell neki vagy családjának, gyermekének a saját udvarán, kertjében vagy éppen bárhol az utcákon, óvodában, iskolában, sportpályán vagy egyéb közterületen a mások szemetének égetése során képződő füstöt belélegezni. Hát azért, mert sajnos ma bárki megteheti, hogy azt és ott égessen, amit és ahol akar...

Éppen elég olyan füst, éppen elég olyan égéstermék, szennyező anyag kerül a levegőbe a kéményekből, kipufogócsövekből, amelyeket a magunk részéről nem tudunk megszüntetni, hiszen fűtés nélkül, a gépek, gépkocsik, teherautók, buszok vagy motorkerékpárok használata nélkül a mai világban már nem tudnánk talpon maradni. Fűteni, közlekedni és gépeket használni muszáj, és ezt manapság csak úgy tudjuk biztosítani, hogy égetünk. Fűtőanyagokat és üzemanyagokat égetünk a kályhákban, kazánokban, motorokban, kicsiben és nagyban, otthoni és ipari méretekben is. Sajnos világméretű és egyre nagyobb mértékű a környezet szennyezése, ezen belül pedig kiemelkedő a levegő szennyezése. Éppen ezért ma már sokkal inkább meg kell gondolni, mint 50-100 évvel ezelőtt, hogy a feleslegessé váló anyagainktól hogyan szabadulunk meg. Ennek köszönhető, hogy ma már szelektív hulladékgyűjtés és így szelektív hulladék-feldolgozás is létezik, amit nagyon jó és hasznos dolognak tartok. Örömmel olvastam a Polgármester Asszony választási programjában, hogy Nógrádon is tervezik a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését. Remélem, hogy mielőbb megvalósul, és a jövőben nem a nógrádi domboknak kell  lenyelni a műanyag flakonok százezreit.

Úgy gondolom, hogy az a  régi szokás, miszerint minden növényi hulladéktól égetéssel kell megszabadulni, igen káros és rossz szokás. Ráadásul felesleges, hiszen több lehetőségünk is van ennek elkerülésére. Persze, tény, hogy például az avar eltüntetésének a legegyszerűbb és legolcsóbb módja az, hogy ahol lehullott, ott helyben elégetjük. Még akkor is, ha nedves - úgy jobban füstöl! Ráadásul az utcákon, még a falu központjában is ezt tesszük. A városokban ez tilos, falun természetes... Vácon vagy Budapesten is vannak fák az utcákon, ott is van avar ősszel, mégsem engedik az ott lakók, hogy azt a városban, az utcákon égessék el, mert saját érdekük. Itt miért nem lehet ezt megoldani? Mindannyiunknak el kellene ezen gondolkodni.

Az égetés helyett két lehetséges megoldás van. Az első számú megoldás a komposztálás, amely minden kertben megvalósítható: a növényi hulladékokból  készülő komposzt természetes alapú szerves trágyaként kiválóan használható a talaj minőségének javítására, anélkül, hogy a levegőt szennyeznénk vele. Sajnos a komposztálás részletezésére most nincs lehetőség, talán egy következő cikkben erre is sor kerül.  Az égetés helyett a másik lehetőség, amennyiben a komposztálás nem megoldható: a növényi hulladékok elszállítása, amit nem évente kétszer, hanem legalább havonta egyszer kellene biztosítanunk. Ennek megoldása közös feladat.

Remélem, hogy egy kis szemléletváltással és egy kis összefogással tudunk változtatni a régi rossz szokáson, és a jövőben jobban odafigyelünk majd egymásra és környezetünkre.

Mint az Önök háziorvosa, tisztelettel kérek mindenkit, aki tehet valamit annak érdekében, hogy megszűnjenek a felesleges füstölések, égetések a faluban, az tegye meg! Saját érdekünk!

Dr. Kovács István

háziorvos

a térítési díj ellenében rendelőnkben igénybe vehető, a TB által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatások térítési díjairól (külön vizitdíjat ezeknél az ellátásoknál nem kell fizetni)

I.   A  284/1997 és a 320/2006 (XII.23.) Kormányrendeletekben és a 21/2002 (XI.8.) GKM-ESzCsM rendeletben meghatározott térítési díjak

1. Gépjárművezetői alkalmassági vizsgálat díjai első fokon (eü.1-es csop.):

2. Belvízi, kedvtelési célú vízijármű-vezetői alkalmassági vizsgálat díjai:

3. Véralkohol – vizsgálathoz vérvétel

4. Látlelet kiadása

5. Lőfegyvert sport-, illetve önvédelmi célból tartani szándékozó, illetve tartó személyek (2. alkalmassági csoport, nem hivatásos) orvosi alkalmassági vizsgálatának díja első fokon:(18-60 évig 4 évre, 60-70 évig 2 évre, 70 év felett 1 évre)

A sajáthatáskörben megállapított térítési díjak egyéb, a kötelező egészségbiztosítás körébe nem tartozó, a TB által nem finanszírozott háziorvosi ellátások esetében (az 1997. évi CLIV. törvény 142.§, valamint az 1997. évi LXXXIII. törvény 18.§ (6) bek. alapján)

(külön vizitdíjat ezeknél az ellátásoknál nem kell fizetni)

1.  Munka-higiénés (személyi higiénés) alkalmassági vizsgálat              

2. Egyéb orvosi szakvélemények vagy igazolások kiadása                   

(kivéve ha azt társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra,

kedvezményre való jogosultság megállapításához, vagy

betegellátással közvetlen kapcsolatban adjuk ki)

3. Nem kötelező védőoltás(receptre íráskor fizetendő) (Az ingyenes influenza elleni oltásokra nem vonatkozik!)

4. Érvényes egészségbiztosítással nem rendelkező magyar vagy külföldi állampolgár orvosi ellátása

Vizitdíj-szabályzat

Érvényes: 2007. február 15-től

(a 4/2007. (I.22.) Kormányrendelet alapján)

1.  A PRAXISHOZ TARTOZÓ

BIZTOSÍTOTTAK ÁLTAL FIZETENDŐ VIZITDÍJ ÖSSZEGE:

2.  NEM A PRAXISHOZ TARTOZÓ és NEM A PRAXIS ELLÁTÁSI TERÜLETÉN LAKÓ(csak a két feltétel együttes fennállása esetén)

BIZTOSÍTOTTAK ÁLTAL FIZETENDŐ VIZITDÍJ ÖSSZEGE:

3.  A BETEG KÉRÉSÉRE A RENDELŐN KÍVÜLI ELLÁTÁSÉRT

A BIZTOSÍTOTTAK ÁLTAL FIZETENDŐ VIZITDÍJ ÖSSZEGE:

4.  A KÖZPONTI ORVOSI ÜGYELETI ELLÁTÁS VIZITDÍJA:

A ZAVARTALAN ELLÁTÁS ÉRDEKÉBEN KÉRJÜK, HOGY TÖREKEDJENEK A MEGFELELŐ CÍMLETEKBEN TÖRTÉNŐ FIZETÉSRE! MEGÉRTÉSÜKET KÖSZÖNJÜK

 VIZITDÍJAT A RENDELŐBEN AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE ELŐTT KÉSZPÉNZBEN KELL MEGFIZETNI.

1.  ANNAK AKI A 18. ÉLETÉVÉT MÉG NEM TÖLTÖTTE BE.

2.  HA AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉT SÜRGŐS SZÜKSÉG INDOKOLJA (AZ E KÖRBE TARTOZÓ ELLÁTÁSOKAT NEM A HÁZIORVOS MINŐSÍTI, HANEM JOGSZABÁLY HATÁROZZA MEG, AMELYTŐL A HÁZIORVOS NEM TÉRHET EL).

3.  HA AZ ELLÁTÁS JOGSZABÁLYBAN ELRENDELT KÖTELEZŐ JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉS RÉSZÉT KÉPEZI (PL. KÖTELEZŐ OLTÁSOK)

4.  A TERHESGONDOZÁS KERETÉBE TARTOZÓ ELLÁTÁSÉRT

5.  BERENDELÉS ALAPJÁN VÉGZETT CÉLZOTT SZŰRŐVIZSGÁLATÉRT

6.  A KÖVETKEZŐ, TARTÓS ORVOSI KEZELÉST IGÉNYLŐ BETEGSÉGEK ESETÉN, HA AZ ELLÁTÁS AZ ALAPBETEGSÉGGEL ÖSSZEFÜGG:

CUKORBETEGSÉG, ROSSZINDULATÚ DAGANATOK, BIZONYOS SÚLYOS  PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEK, HIV FERTŐZÉS ÉS AIDS BETEGSÉG, VELESZÜLETETT VÉRALVADÁSI BETEGSÉGEK KEZELÉSE, SZERV- ÉS SZÖVETÁTÜLTETÉSRE VÁRÓK ILLETVE AZON MÁR ÁTESETTEK GONDOZÁSA.

(AZ E KÖRBE TARTOZÓ ELLÁTÁSOKAT NEM A HÁZIORVOS MINŐSÍTI, HANEM JOGSZABÁLY HATÁROZZA MEG, AMELYTŐL A HÁZIORVOS NEM TÉRHET EL).

7.  AZ EGYÉB TÉRÍTÉSI DÍJ ELLENÉBEN VÉGZETT (TB ÁLTAL NEM FINANSZÍROZOTT) ELLÁTÁSOKÉRT (ezek díjai külön tájékoztatón szerepelnek).

8.  A HÁZIORVOS ÁLTAL RENDELT ÉS A NŐVÉR ÁLTAL VÉGZETT INJEKCIÓS KÚRÁÉRT, KÖTÖZÉSEKÉRT.

FELHÍVJUK BETEGEINK FIGYELMÉT,HOGY A VIZITDÍJ ÖSSZEGE IDE NEM ÉRTVE AZ EMELT ÖSSZEGŰ VIZITDÍJAKAT A LAKÓHELY SZERINT ILLETÉKES ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉTŐL VISSZAIGÉNYELHETŐ, AMENNYIBEN EGY ÉVEN BELÜL TÖBB, MINT 20 ALKALOMMAL FIZETTEK VIZITDÍJAT A HÁZIORVOSI ÉS A FOGORVOSI ALAPELLÁTÁSÉRT!

A 21.ÉS EZEN FELÜLI ALKALMAKKOR FIZETETT VIZITDÍJ ÖSSZEGÉNEK VISSZAFIZETÉSÉT A TÁRGYÉVET KÖVETŐ ÉVBEN 60 NAPON BELÜL KELL KÉRELMEZNI A JEGYZŐTŐL, AMELYHEZ BE KELL MUTATNI A BEFIZETETT DÍJAKRÓL KIÁLLÍTOTT NYUGTÁKAT, EZÉRT KÉRJÜK EZEKET GONDOSAN ŐRIZZÉK MEG!

A VIZITDÍJ VISSZAIGÉNYLÉSEKOR A HÁZIORVOSI ELLÁTÁSÉRT FIZETETT VIZITDÍJAKBA CSAK A FOGORVOSI ALAPELLÁTÁSOKÉRT FIZETETT VIZITDÍJAT LEHET BESZÁMÍTANI, A JÁRÓ BETEG SZAKELLÁTÁSOKÉRT FIZETETT VIZITDÍJAKAT KÜLÖN KELL SZINTÉN ÉVI 20 ALKALOMIG

SZÁMÍTANI!

A VIZITDÍJ MEGFIZETÉSE ALÓLI MENTESSÉGET NEM A HÁZIORVOS, HANEM JOGSZABÁLYOK ÁLLAPÍTJÁK MEG.

A MENTESSÉG KÖRÉBE NEM TARTOZÓ BETEGEK ÁLTAL BE NEM FIZETETT VIZITDÍJAT A BETEG HELYETT A HÁZIORVOSNAK KELL MEGFIZETNI !

a külföldre távozó, ellenőrzött szerrel kezelt beteg igazolással történő ellátásáról

( 43/2005. (X. 15.) EüM rendelet a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek orvosi rendelésének, gyógyszertári forgalmazásának, egészségügyi szolgáltatóknál történő felhasználásának, nyilvántartásának és tárolásának rendjéről.)

10. § (1) Ha ellenőrzött szerrel történő kezelés alatt álló személy hagyja el a Magyar Köztársaság területét és az utazás várható időtartama nem haladja meg a 72 órát, a kezeléshez szükséges ellenőrzött szer mennyiség az országból személyes poggyászban a háziorvos által kitöltött igazolás ellenében vihető ki. Minden ellenőrzött szerre külön igazolást kell kiállítani. Ellenőrzött szer tartalmú injekciós vagy infúziós készítményt - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a beteg nem vihet ki az országból.

(2) Ha az utazás várható időtartama a 72 órát meghaladja, 3 naptól legfeljebb 30 napig terjedő időtartamra elegendő mennyiségű ellenőrzött szert saját felhasználási céllal az országból kivinni a kezelés alatt álló személy lakóhelye szerint illetékes városi ÁNTSZ intézet engedélyével lehet. Az engedély megadásához a városi intézet a háziorvos által kitöltött igazolás D) pontját tölti ki. A városi intézet az engedély kiadásával egyidejűleg, tájékoztatás céljából az engedélyt fax útján megküldi az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (a továbbiakban: EKH) részére.

(3) Ellenőrzött szer tartalmú injekciós vagy infúziós készítmény, illetőleg a DDD 26. § (2) bekezdés d) pontja szerinti mennyiségének harmincszorosát meghaladó mennyiségű ellenőrzött szer az EKH engedélyével vihető ki. Az EKH engedélye másolatát megküldi a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (a továbbiakban: VPOP).

(4) A háziorvos a (2) bekezdés szerinti eljárás esetén felhívja a beteg vagy hozzátartozója figyelmét arra, hogy a kitöltött nyomtatványt, az ellenőrzött szer személyi poggyászban történő kivitelének engedélyezése végett a városi intézethez juttassa el.

(5) Ha ellenőrzött szerrel történő kezelés alatt álló személy lép be a Magyar Köztársaság területére, a személyes poggyászában behozható ellenőrzött szer mennyisége nem haladhatja meg a 72 órás kezelésre elegendő mennyiséget a kezelőorvosa által kitöltött nemzetközi igazolás birtokában.

(6) 3 naptól legfeljebb 30 napig terjedő időtartamra elegendő mennyiségű ellenőrzött szert saját felhasználási céllal az országba kizárólag a kiindulási országban erre illetékes hatóság külön engedélyével lehet behozni. Az igazolásnak tartalmilag meg kell felelnie a 3. számú melléklet szerinti igazolásnak. A határ átlépésekor az igazolást a vámhatóságnak be kell mutatni, aki szükség esetén felveszi a kapcsolatot az EKH-val. Ellenőrzött szer tartalmú injekciós vagy infúziós készítményt, illetőleg a DDD 26. § (2) bekezdés d) pontja szerinti mennyiségének harmincszorosát meghaladó mennyiségű ellenőrzött szer az EKH engedélyével hozható be. Az EKH engedélye másolatát megküldi a VPOP-nek.

Nógrád, 2005.11.02.

Dr. Kovács István  háziorvos